Néhány éve a New York Timesban megjelent egy cikk We need more Jobs címmel. A cím szójáték, a Jobs szó munkahelyeket jelent és Steve Jobs neve is. Az írás lényege, hogy több kreatív, innovatív, fantáziadús üzletember, több Steve Jobs kéne az amerikai gazdaság beindításához, a versenyképesség növeléséhez. Ha lesz több Jobs, lesz több munkahely is. Az elképzelés és maga Steve Jobs jelenség a Fidesz és Orbán társadalom és jövőképének ellentéte és cáfolata.
Az Apple forradalma
Egyre többet beszélnek az Appleről, mint olyan példáról, amit érdemes követni. A nyár attól volt hangos, hogy az amerikai gazdaságtörténet legnagyobb tőzsdei értékű cége lett, megdöntve a Microsoft csúcsát. A 623 milliárd dolláros összeg a magyar GDP ötszöröse. Az Apple számai félelmetesek. A Samsung négyszer több okostelefont ad el, de az egy telefonra eső profitja tizede csak az Iphone-nak. A második negyedévben a világon képződött okostelefon profit 71 százalékát tudhatta magáénak az Apple, aminek adózott nyeresége 30% fölötti. Értéke és bevétele a válság ellenére töretlenül nő. Sokan úgy gondolják, hogy egymaga tartja lendületben az amerikai gazdaságot, egyrészt mert hatékonyabbá tette az életünket, másrészt, mert ilyen mértékben termel GDP-t. Mindenki szeretne tanulni az almás cégtől.
A magyar alma története lehangolóbb. A szabolcsi almaszezon nem örömet, hanem gondokat hoz. Ha lenne egy fél amerikai almánk, minden gondunk megoldódna. De úgy tűnik, az Apple, mint jelenség, ami egy kreatív, a konvenciókat felrúgó srác sikertörténete, gyökeres ellentétben van a Fidesz világképével és társadalom koncepciójával.
Marxista deja vu, munkásalapú társadalom
A munkaalapú társadalom és Magyarország, mint gyártóbázis a Fidesz legtöbbet hangoztatott és legkövetkezetesebben képviselt tétele. A miniszterelnök többször kifejtette, hogy Magyarország akkor lesz sikeres, ha a német ipar kiszolgálója, gyártóbázisa lesz. A munkalapú társadalomhoz szükséges körülmények előállításáért a Fidesz sokat tesz, az elképzelés erősen emlékezetet egy munkás alapú, marxista társadalom felfogásra. Pedig Steve Jobs-ok nem teremnek munkás alapú társadalmakban.
  1. Csökkenti az országban a képzettség általános szintjét. Az iskolakötelezettség leszállításával.  A felsőfokú végzettségűek számának korlátozásával, ezen belül a szolgáltatáshoz kapcsolódókat kiemelkedően. Különös utálja a marketingeseket, közgazdászokat és jogászokat, művészféléket. Mert véleménye szerint túl sok munkanélküli romkocsmákban ücsörgő értelmiségi. Harmadrészt a szakmunkások általános műveltsége szintjének csökkentéséért tesz lépéseket. Egyfajta ipari robotképzővé téve oktatásukat.
  2. Csökkenti a reáljövedelmet, az idei évben 3,7%-al, de egy kormányzati anyag szerint a következő évben 7-9 százalékkal kéne csökkennie.
  3. Növeli a munkaerő kínálatot (főként a képzetlenek körében), ezzel próbálva ide csalogatni a munkaadókat és lenyomni a munkaerő árát.
  4. A munkavállalók, szakszervezetek és egyéb érdekvédő szervezetek jogait gyengíti, sok területen ázsiai szintre.
  5. Az állam kisajátítási jogát növeli annak érdekében, hogy a beruházások helyszínét, akár a magántulajdon rovására is szabaddá tehesse. Ez is Ázsiára jellemző szabály. Ide sorolható a Kulturális Örökségvédelmi hivatal megszüntetése, ami a régészeti feltárásokkal „lassította” a beruházások megvalósulását.
Az elképzelés mögött az Orbán által többször kifejtett elmélet húzódik meg, hogy termelés, az ipar és nem a szolgáltatások azok, amik egy országot előrevisznek. Ez a Marxista világszemlélet egyik alapja, ami szerint csak a termék előállítását tekinthető értékteremtő munkának. Részben ez volt az ideológiai alapja az erőszakos iparosításoknak a szocializmusban. De az elképzelés mélyén ott van a marxizmus lényege: a munkás alapú társadalom, ami szerint az állampolgárok első helyen munkavállalók, akiknek fő célja országuk gazdasági sikerének előmozdítása és csak másodsorban egyéni boldogságukat kereső emberek. Alattvalók és nem független polgárok.
Az orbáni recept szerint a gazdasági siker titka az olcsó munkaerő, a nem sokat gondolkodó szakmunkások és kevés álmodozó értelmiségi. Az Apple receptje a szabadság, kreativitás, üzleti fantázia, a konvenciók újraalkotása, nem a munka, hanem a teljesítmény.
Meg lehet-e élni munkából?
Ha Steve Jobsra figyelünk megértjük, a Fidesz elképzelése nem felel meg a mai gazdasági kihívásoknak és káros hazánkra.
Árulkodó, hogy az Apple nem Amerikában gyártatja termékeit, mégis messze Amerikának hajtja a legtöbb hasznot. A világlapok sokat foglalkoznak az Iphone gyártásának költségeivel. Munkaerő költségét, árnak 3-5%-ára becsülik, ennyit kap a gyártó Foxconn, amiért összeszerelteti az Iphone-t Kínában. A Foxconn tajvani cég így a munka profitja Tajvanra vándorol. Így Kína az Iphone árának 2-4%-át kapja gyártóbázisként. Érdemes megemlíteni, hogy a Foxconn gyáraiban lévő embertelen körülményekről több híradás szólt már.
Így, ha mi lennék a gyártóbázis, az Iphone árának 2-4 százalékát kapnánk. Szép summa, de Apple profitjának fényében aprópénz. Ez bevételének több mint 30 százaléka. Így az innováció, az ötlet, a marketing értékének csupán néhány százalékát éri maga a termelés. Így az amerikai állam csak nyereségadóból jóval nagyobb haszonra tesz szert, mint a gyártóbázis. Nem beszélve az Apple magasan fizetett amerikai munkavállalóinak adójáról.
De Orbán a magas profit miatt talán nem is látná szívesen az Apple-t nálunk. Szavai szerint „Továbbra is kitartok amellett, hogy azokat a külföldi befektetőket, akik tisztes haszon ellenében munkahelyeket és értéket teremtenek, üdvözölni kell”. Gazdasági szempontból ugyan értelmezhetetlen a tisztes haszon kifejezés, de félek az Apple 30% fölötti profitja nem tartozna ebbe a kategóriába, ha az előállításért nekünk csak 3%-ot adna.
Miből van a valódi pénz?
Az Apple termékei, habár ipari produktumok, nehezen jellemezhetők ipari termékként. Sokkal inkább egy marketing ötlet, egy életérzés, egy presztízs brand. Steve Jobs nem találta fel a spanyolviaszt, meglévő termékeket és elképzeléseket igazított a modern élethez. Olyan ötletekkel hódította meg a fogyasztókat, mint az egy gombos működés, a két ujjal nagyítható képernyő vagy az Appstore. Az Appstore, ami a siker egyik záloga is egy marketing ötlet, egy új üzleti modell. Jobs is inkább egy marketing guru volt, akinek prezentációs technikáját és kereskedelmi és marketing képességeit dicsőítették.
A brutális profitot a brandért adják. A lesajnált marketing tartja magasan a termékek iránti keresletet, ahogy Samsung most futó Iphone gyalázó reklámja mutatja, műszaki paraméterekben megveri az Iphone 5-öt, de presztízsben, fogyasztói élményben képtelen.
A munkáért ehhez képest nem adnak semmit. A Kínai fogyasztók több pénzt költenek Iphone-ra, mint amit az Apple Kínában hagy a gyártásért. Az Apple üzleti modelljének egyik leglényegesebb pontja a marketing, az üzleti innováció és az erős jogi háttér.
Az Apple-nek jogászai többet pénzt hoznak évente, mint a magyar államadósság. Ennek látványos része, hogy a Samsungtól bezsebelnek 1 milliárd dollárt, de az aprómunka többet ér. Az Apple mindenre szabadalmat jegyeztet be és aktívan perel mindenkit, akit csak tud, vagy pénzt kér szabadalmai használatáért. Üzleti modelljének és a modern üzleti világnak, a profit gyártásnak a jog is fontosabb terepe, mint a kétkezi munka. Hány magyar találmányt láttunk már elveszni, a gyenge jogi munka miatt!
Steve Jobs jelenség
A Fidesz gazdasági és társadalompolitikája rossz úton jár. Azt képzeli, Magyarországot úgy lehet naggyá tenni, hogy a sárga robotok helyett majd magyar robotokkal szolgálják ki a német innovációt. A robotokat képző társadalom felfogás helyett a Steve Jobsok kiemelkedését lehetővé tevő társadalmat kéne építeni. A magyar társadalom soha sem kedvezett a zseniknek, a mai társadalompolitika abban különbözik, ki is mondja, a rebellisekre nincs szükség és aktívan tesz is ellenük.
Steve Jobs, maga az orbáni rémálom, egy drogozó, romkocsmában ücsörgő álmodozó értelmiségi, aki nem akar a világ, kormányok és egyházak konvencióinak megfelelni. Aki hippisen csövezik évfolyamtársainál, italos dobozok gyűjtéséből él és Krisna ingyen konyhán eszik. Véletlenül sem gondolják róla, hogy az egyetemet befejezni képtelen fura srác a világ egyik leggazdagabb és legismertebb embere lesz. Steve Jobs nem hisz a munkalapú társadalomban, nem akar hangya lenni egy falanszterben. A kreativitásban, az innovációban, az egyéniségben, a teljesítmény alapú társadalomban hisz. Ezzel a mentalitással egymaga több valódi munkahelyet hoz létre a világban, mint a magyar kormány valaha fog, több GDP-t termelt, mint az összes magyar tulajdonú vállalkozás együttesen. De talán soha életében nem érzete úgy, hogy dolgozott. Ha egyetlen Steve Jobs-unk lenne az egyedül ellensúlyozhatná száz Matolcsy kártevését. Ha az Apple magyar cég lenne Magyarország a világ 10 legnagyobb egy főre jutó GDP-jű országa között lenne, egyedül képes lenne a nyugdíj és szociális rendszer finanszírozására. De nekünk nem lehetne Steve Jobs-unk. Ha Steve Jobs ma lenne magyar fiatal, külföldre költözne. Nálunk nem jó Steve Jobsnak lenni, nálunk az Iphone-t összeszerelő kínai munkásnő a követendő ideál és nem egy sorba beállni képtelen izgága értelmiségi. Steve Jobsok nem lesznek sikeresek olyan országban, ahol politika nélkül nincs üzlet, ahol a politika mindenbe bele üti az orrát, ahol sokkal több pénzt lehet keresni befolyásos bárátokkal, mint innovációval. A Steve Jobsok menekülnek az ilyen helyekről, vagy alkoholisták lesznek. Az Apple üzleti modellje a szabad szellemről szól, azt üzeni, aki nem rúgja fel a konvenciókat az soha nem hozhat létre újat.
A robotképzésről a gondolkodó, önálló és alkotó emberek képzésére kellene áttérni. Visszafordulni a mostani útról. De tarthatunk tőle, hogy a régi új társadalom koncepció ennél mélyebb politikai célokat fedez. Könnyebb ugyanis keveset gondolkodó, az államtól függő alattvalókat irányítani, mint független polgárokat. De aki ilyen országot álmodik azt is tudnia kell, hogy alattvalókkal nehéz sikeres országot építeni. Alattvalókból nem lesznek Steve Jobsok, de még talán jó robotok sem.

A bejegyzés trackback címe:

https://emkovacs.blog.hu/api/trackback/id/tr25227981

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása