A pláza stop kapcsán még az LMP is ünnepel, pedig a hangzatos: „kedvezzünk a magyar cégeknek a multikkal szemben” szlogen mögött valójában nyers politikai és anyagi érdekek vannak, aminek költségeit a társadalom fizeti meg. A Fideszhez köthető oligarchia létrehozása, aminek része a kereskedelem is csak egy eleme az Orbán rendszer bebetonozásának, az igazságszolgáltatás, a média, a költségvetési tanács, a választási rendszer és a többiek mellett. Azt szolgálja, hogy egy választási vereség esetén a következő kormány légüres térbe kerüljön.

Kell-e utálnunk a Tesco-t?
Ki tudja mennyi pénzt nem költ el 2011-2012-ben a Tesco Magyarországon a kereskedelmi láncok elleni intézkedések miatt? 180 milliárdot. Elveszett adók, építőipari megrendelések, munkahelyek. Sokan erre is legyintenek, nem kell a Tesco pénze, mert ennek ára a tönkrement kisvállalkozások, rabságban tartott dolgozók, a „néplélek”, lerombolása, a mezőgazdaság kiszipolyozása. Divatos nézet, amit a társadalom minden rétegébe tartozóktól lehet hallani. Az ilyen véleményeket a jószándék vezérli, amit a politikusok ki is használnak, ennek ellenére a valóság nem megfelelő ismerete van mögöttük.
Sokan evidenciának tekintik, hogy a kereskedelem magyar kézbe vételével segítjük az élelmiszeripart és mezőgazdaságot, növeljük a foglalkoztatottságot, de nálunk épp az ellenkezője a helyzet. Összességében a gazdaság, a költségvetés és így mi leszünk vesztesei a téves elképzelésnek, de néhány Fideszhez köthető magyar oligarcha megerősödik ennek nyomán. A kereskedelemre és szolgáltatásra még ma is a régi marxista szemüvegen keresztül néznek politikusaink. Nem látják milyen hatalmas előnyei vannak a hatékony szolgáltató szektornak. Pedig Hollandia mezőgazdasága kevesebb, mint 2 százalékot ad GDP-jéhez, míg szolgáltató szektora 75%-ot, Hong Kong szolgáltató szektora a GDP 88%-át adja, ebből a kereskedelem 25%-ot. Ezzel szemben ma már tudjuk, hogy a Szovjetunió bukásában nagy szerepe volt az elképesztően gyenge elosztási rendszereknek. Számítások szerint a fogyasztókhoz elindított termékek 40%-a megsemmisült, megromlott mire elérte volna a célt. A mai Indiában hasonló a helyezet. Ott nincsenek kereskedelmi multik. Egyes számítások szerint az élelmiszer 50%-a romlik meg mire eléri célját. Ennek erős inflációs hatása van és a növekvő lakosság élelmezését is veszélyezteti. Hiába a jó termelés, ha nincs hatékony kereskedelem, nem lehet sikeres egy ország.
Mire jók a multik?
Nálunk nem ilyen rossz a helyzet, az ellátás biztosítható lenne, de annak hatékonysága alacsonyabb lenne multik nélkül, nem is beszélve az adóbevételekről. Amikor a 90-es évek elején a multik kezdtek áruházakat létesíteni, a pénzügyminisztériumban döbbenten nézték a brutálisan növekvő ÁFA bevételeket. Kiderült, hogy a magyar magántulajdonú boltok adó fizetési hajlandósága töredéke a láncokénak. A láncok tulajdonosai, ugyanis messze vannak, elemi érdekük, hogy minden számlázva legyen. Kiderült, a hazai vállalkozások nemzeti elkötelezettsége nem ér annyit az adóbevételek szempontjából, mint a szabályozott, de nemzeti érzések nélküli működés. Ez a helyezet ma nem szembeötlő, mivel a multik szerepe folyamatosan nő, de a magántulajdonú kis boltok adófizetési hajlandósága ma is alacsonyabb. A kormányzatot ÁFA fronton óriási meglepetés éri, ha a multik érezhető mértékben teret vesztenek. A nyereség adó kivitelét vetik a multik szemére, de az rendre elmarad a befektetett összegtől.
A láncok megjelenése nagy versenyképesség növekedést eredményezhetne az ország számára. De, hogy egy multi fele annyi emberrel képesek ugyanazt a GDP-t előállítani, amit a kisboltok, ma inkább hátránynak tartják. Pedig így nő az országok GDP-je és versenyképessége. Az így felszabadult munkaerő lenne képes más helyen hasznosulni. Ezt az előnyt azonban a magyar politika, sőt az egyszerű ember sem érti. Az érv az, hogy így munkanélküli lesz az, akinek megszűnik az állása. De sajnos ez a fejlődés menete, ha máshogy gondoljuk, menjünk vissza a géprombolásig, ne használjunk traktort, markolót, mert kaszával-kapával több embernek lehet munkát adni. Vannak szektorok, ahol munkaerőhiány van, oda kéne áramoljon a felszabadult munkaerő. De a magyar munkavállaló erre képtelen és ez valódi gond. Az aktív, változni, fejlődni akaró munkaerő hiánya. Erre a hibánkra a multik világítanak rá, de inkább másokban keressük a hibát.
A multik legnagyobb, a magyar versenyképességre gyakorolt hatása mégsem ez. Szabályozott, működésük a beszállítók, így a magyar gazdaság kereskedelmi és logisztikai költségeit csökkentik, hatékonyságát növeli. Ebben a Tesco jár az élen. A beszállítóknál jelentkező előny jellemzően a fordítottan arányos a mérettel, minél kisebb egy cég annál nagyobb számára a hatékonyság növekedés. Miben az áll ez? A Tesconál minden beszállító hozzáférést kap egy informatikai rendszerhez, ahol termékeit nyomon követheti. Bolt szinten látja a fogyást, raktárkészleteket. Egyetlen munkatárs telefonálás, autózás nélkül felügyelheti a teljes folyamatot. Ezért lehetnek Tesco beszállítók, akik milliárdos forgalmat bonyolítanak le 2-3 alkalmazottal.
A kiszámíthatóság, a pontos utalás, 180 napra előre eldöntött akciók, a tervezhető eladási mennyiségek további előny. Az ilyen láncok számláit lehet faktoráltatni, ami a mai hitelszűkös világban fontos. A kereskedelmi, szállítási költségek alacsonyak, a központi raktárba rendelt mennyiségek, a kis cégek esetén is hatékony szállítást eredményeznek.
Mik a magyar láncok hátrányai?
A magyar tulajdonú kis boltokkal rendelkező franchise láncok ezzel szemben óriási kereskedelmi munkát igényelnek és drága logisztikát. Ráadásul fordított a helyzet, a beszállítói hátrányok annál erősebben érvényesülnek minél kisebb egy cég. Sok esetben nem elég a központtal megállapodni egy termékről, hanem régió, sőt bolt szinten is szükséges a megegyezés. Akik hatékonyan szeretnének eladni, 50-100 boltonként (amelyek együttes alapterülete egy-két multival egyenlő) ügynököt alkalmaznak, aki autóval járja körbe a boltokat és készpénzért azonnal adja az árút. Az ilyen cég akciói nem kiszámíthatóak. Ezek miatt a szállítási és kereskedelmi költségek a Tescoval összehasonlítva kisebb beszállító esetén, termékre vetítve akár tízszeresek is lehetnek.
Van még egy tényező a multik esetén, ami a magyar gazdaság fejlődése szempontjából előnyt jelent. A Tescohoz hasonló láncok a nemzetközi elvárásoknak megfelelő kereskedelmi, jogi, logisztikai igényeket támaszt. Ez hatékonyság növelő és nemzetközi elvárásoknak megfelelő működésre kényszeríti a cégeket. Ez az alapja a beszállítók külföldi megjelenésének. Ez nem következik be, de ennek valós oka nem a nemzetközi magyar láncok, hanem a nyelvtudás az ambíció és alkalmazkodó készség hiánya.
A mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlődéséhez sem feltétel a magyar láncok nemzetközi jelenléte. Az erős mezőgazdaságú és élelmiszeriparú országok, egy részének Franciaország Németország ugyan vannak nemzetközi láncai, de másoknál, mint Hollandia, Dánia, Lengyelország és Olaszország ezek gyengébbek, vagy nincsenek. Nálunk az élelmiszeripar hiánya, a hatékony mezőgazdaságra és a nemzetközi brand építésre való képtelenség sokkal fontosabb tényező. Ha lennének is láncok, nem lenne elég magyar áru, amit eladhatnánk bennük. A magyar láncok erőltetése ma inkább hátráltatja ennek kialakulását, mivel magasabb költségekre, alacsonyabb hatékonyságra kényszeríti a magyar beszállítókat. A kormány, amikor a drágább beszállítást támogatja, a beszállítók jövedelmét átcsoportosítja a megerősödő kereskedelmi oligarchák zsebébe. Az ország szempontjából több hasznot hozna, ha a Tesco-t és többi multi vennénk rá, hogy még jobban segítse a magyar beszállítókat. Az elmúlt években a folyamat megindult regionális belistázási programokkal, sőt a Tesco exportja 30 milliárdra nőtt.
Az igazi nyertes az Aldi és Lidl
Máshogy is veszít a magyar élelmiszeripar és mezőgazdaság a multik elleni intézkedésekkel. A hercehurca legnagyobb nyertese az Aldi és a Lidl volt. Ez a két lánc valóban problémás a magyar vállalkozások szempontjából. Mert míg a Tesco 70% fölött forgalmaz magyar termékeket, addig ezek alig valamivel 50% fölött. Ez nem is tűnik javíthatónak, mert beszerzési politikájuk európai szintű, így főként külföldön történik és ide a magyar beszállító (részben saját tehetetlensége miatt) nem jut el. A kormányzat itt is öngólt lőtt, mert a két lánc a magyaroknál jobban erősödött az intézkedések hatására.
Lobbiverseny
A pláza stop, ami a valóságban nem is stop, negatív hatásai meglehetősen számosak. A szabály azt mondja ki, hogy egy négyfős Fideszes csapat döntheti el, mely preferált cégek építhetnek áruházakat. Ezzel a kereskedelmi verseny lobbi versennyé változik. Nem az kap engedélyt, aki a leghatékonyabban képes kereskedelmi tevékenységet végezni, hanem az, akit a bizottság a legjobban szeret. Az engedélyt megszerző korántsem biztos, hogy kereskedő cég lesz. Az engedélyek másodlagos piaca azonnal kialakul, így nagyobb pénzt lehet majd keresni ezek adásvételén, mint a kereskedelmen. Ez újabb hatékonyság rontó és árfelhajtó tényező. Egyeseknek jobb lesz, de a magyar gazdaságnak és lakosságnak rosszabb. Hasonló helyzet elé nézünk a trafikok esetén is. Az LMP legalább így utólag elgondolkodhatna, hogy mihez adta nevét.
A kormányzat ezekkel az intézkedésekkel is igyekszik megvalósítani nem is titkoltan célját egy hozzá lojális oligarchia létrehozását. Az új rendszernek ez is egy eleme, a közjogi, igazságszolgáltatási és média rendszer bebetonozása mellett. Ezek azt szolgálják, hogy egy esetleges új kormány, szinte légüres térben lebegjen cselekvő képtelenül.
A Fideszben él a hit, hogy ami jó a pártnak, az jó az országnak is, de bármit is hisznek, így nem lehet versenyképes gazdaságot és társadalmat építeni. Hogy ők is értsék: Egy gyenge foci bajnokságból nem kerülnek ki nemzetközi élcsapatok. Bundával egy szintig el lehet jutni, de aztán jön az összeomlás és amit ma csinálnak az bunda a legjavából. 

A bejegyzés trackback címe:

https://emkovacs.blog.hu/api/trackback/id/tr965227958

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Altair 2012.01.06. 18:17:00

A Fidesz szerintem mellélőtt, mert egy magyar tulajdonú élelmiszerláncot akart támogatni, de nem számolt az Aldival és a Lidlvel.

Pedig ha igazán akarná támogatni a magyar gazdákat, akkor tanulmányozná az alföldön működő egyedi minőségbiztosítási rendszert bevezető termelői társulásait és ehhez adna támogatást a gazdáknak, ahelyett, hogy nekimegy azoknak a helyben működő multiknak, akik olykor akár hajlandóak bevenni termelőket enélkül is, ha a termékeiket bevizsgálva megfelelőnek tartják.

M. Kovacs 2012.01.06. 18:17:00

Két megjegyzés
1. a Bértolnok nagyon nem mellément. Épp az ellenkezője.
2. Olyan, hogy polcpénz, már nem nagyon létezik. Ma a nagyobb láncok háromszoros nettó árat kérnek, amiben minden benne van. Nincs semmilyen visszatérítés és külön fizetés, még akciókért és megjelenésekért sem. Ezt a Fidesz erőltette és csak a nagy cégeknek jó.
De be fel tudnám tölteni, hogy egy sima magyar nagykereskedő cég 10-15 féle címen kér visszatéritést. Sokkal kiszámíthatatlanabbak, mint a multik. Pénzéhesek, és nem korrektek.
Némely kiskernél van négyszeres nettó, ez minden visszatérítés és áfa nélküli szállítást jelent.

piir 2012.01.06. 18:17:00

Sok jó dolog van ebben a posztban, és tökéletesen igaz az, hogy a plázastop nem fogja megoldani a magyar gazdaság problémáját. Akinek van köze a kereskedelemhez az tudja, hogy a magyar vásárló elképesztően árérzékeny, ezzel legfeljebb az istállókülsejű, ahogy a szerző írta, igen kevés magyar terméket forgalmazó, hard diszkontok fognak nyerni.

A multikkal kapcsolatban az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a pontos fizetés a beszállítók felé korántsincs így, és akkor még nem is beszéltünk a polcpénzről... A beszállító fizet azért, hogy a polcon legyen a termék, persze nyomott beszerzési áron adja oda, és még ő maga biztosít embert, hogy pakolja fel az áruház polcára, amikor meg visszáruzni kell, akkor pakolja le. A multit nem érdeklik a helyi problémák, érdekek, jó példa például a Dunakeszi Auchan.

A multik mellett szól még egy másik dolog viszont, amiről itt nincs szó, a fehér foglalkoztatás. A magyar kisbolt és a hard diszkont sem hasonlítható ahhoz, hogy a multiknál viszonylag normálisan lehet keresni, és kifizetik, ami törvény szerint jár, ha gond van, akkor meg ott egy érvényes munkaszerződés! A dolgozók be vannak jelentve, és ez nem is kérdés. A multik eléggé vigyáznak, hogy ne égessék meg magukat csúnyább ügyekkel. Aki normális, az egy multinál jól ellehet sokáig. Nem lélekölőbb, mint akármelyik másik bolt, sőt... Olyan nem fog előfordulni, hogy lemosassák az uborkakonzervről a fogyaszthatósági dátumot, vagy hogy híg hypos lével mosassák a kolbászokat. Sajnos előfordult viszont kisvállalkozói élelmiszerboltban.

Annak a kérdése pedig, hogy mi legyen az egészen kicsi hazai termelőkkel, a normális válasz az lenne az államtól, hogy felületet, piacot teremt a számukra. Nézzük csak például a MOM Park melletti biopiacot, minden szombaton tolongás van, ez bizonyítja, hogy igenis kellenek az ilyen termékek, csak piac kellene hozzá, és ha van infrastruktúra, akkor még olyan drágának sem kellene lennie.

Anonymous 2012.01.06. 18:17:00

Szerintem amiben nem vagyunk hatékonyak azt meg lehet tanulni! Nekem nem célom a versenyképes gazdaság! Minek is versenyezni? Erre nevelnek minket már óvodától kezdve. Legyen inkább egymást segítő, gazdaság és legyen a hangsúly szükséges fejlődésen. Szinergia!

Anonymous 2012.01.06. 18:17:00

Baromi egyoldalú iromány. Ahogy máshol említik: az Ósön vett magának egy tollnokot.

Anonymous 2012.01.06. 18:17:00

Azok kezében a hatalom, akik kezében a pénz. A multik és a Fidesz csak az érem két oldala, egyik sem szogálja Mo. valódi fejlődését, csak egy szűk rétegét.

Dt 2012.01.06. 18:17:00

Sajnos a poszt nagy része igaz. Ez is pont olyan kártékony lépés a Fidesztől, mint a tudatos deviza árfolyam magas szinten tartása, amivel a hazai teljes kereskedelmet romba döntik, mert az importnak ez rendkívül rossz. 2004 óta importálok, de 2011-ben az egykulcsos adóval, a magas árfolyammal elveszítettem mindent amit az előző pár éveben kerestem...
süti beállítások módosítása